home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9412 / GNU.CD < prev    next >
Text File  |  1994-11-27  |  13KB  |  226 lines
  1.           @VA szoftverek szabadságharcosa: a GNU projekt@N
  2.  
  3.           @VVilág programozói egyesüljetek!@N
  4.  
  5.           ""A  legtöbb  szoftverlicencnek  az a célja, hogy korlátozza
  6.           abbéli   szabadságunkat,   hogy  megoszthassuk  másokkal  és
  7.           megváltoztassuk   a   programot.  Ezzel  ellentétben  a  GNU
  8.           Public   License-nek   az   a   célja,   hogy  garantálja  a
  9.           szoftverek   megoszthatóságának  és  megváltoztathatóságának
  10.           szabadságát."
  11.  
  12.  
  13.  
  14.  
  15.           Ezekkel  a szavakkal indul a GNU Public License (GPL). Ebbôl
  16.           a  szövegrészletbôl  is  kicsendül  a GNU legfôbb törekvése:
  17.           szabad   szoftverek  létrehozása  és  terjesztése.  ""Amikor
  18.           szabad  szoftverekrôl beszélünk, a szabadságra gondolunk, és
  19.           nem  az  árra".  A  GNU-termékek  terjesztéséért lehet pénzt
  20.           felszámítani  --  az  az  amerikai  alapítvány,  amely a GNU
  21.           projekt  támogatója,  maga  is  ezt teszi. Azonban senki nem
  22.           kér  pénzt  azért,  hogy  ezt a szoftvert használhassuk több
  23.           gépen, továbbadjuk bárkinek!
  24.  
  25.           Elôször  lássunk  némi  áttekintést  arról,  hogy milyen más
  26.           szoftverjog-koncepciók léteznek!
  27.  
  28.  
  29.                              @VA régi megoldások@N
  30.  
  31.           A  legáltalánosabb  szoftverjog  a kereskedelmi szoftvereké:
  32.           általában  ez  a  jog  arra  elég,  hogy  a  pénzért megvett
  33.           szoftvert  saját gépünkön használhasuk, és tetszôleges számú
  34.           tartalék  másolatot  készítsünk  belôle.  Szigorúan  tiltott
  35.           azonban  a  termék  továbbadása  akár  ingyen, akár pénzért.
  36.           Szintén  tilos  megváltoztatni  a  szoftvert.  A Borland cég
  37.           szoftverlicencében   van   egy   kiváló  analógia:  ugyanúgy
  38.           használhatjuk  a szoftvert, mintha egy könyvet vennénk. (Egy
  39.           példány  legálisan  abból se létezhet két helyen egyszerre.)
  40.           Ez   a  koncepció  maga  a  copyright  törvény.  Minden  más
  41.           koncepciónál   a   szerzô  ad  át  a  jogaiból  többet  vagy
  42.           kevesebbet.
  43.  
  44.           A  shareware koncepció: a shareware olyan szoftver, amit két
  45.           lépcsôben  lehet  megszerezni.  Az  elsô  lépés egy ingyenes
  46.           példány.   Ezt   tetszés  szerint  tovább  lehet  adni,  sôt
  47.           általában  a  szerzô  buzdít  arra, hogy továbbadjuk. Itt az
  48.           ingyenesség  azt  jelenti,  hogy  a  szerzônek  nem fizet az
  49.           ember,   elôfordulhat,   hogy   egy  shareware  katalógusból
  50.           rendeli  meg,  és  ekkor  fizet egy nem túl nagy összeget az
  51.           elosztónak  (hangsúlyozom:  nem  a  szerzônek!). Åltalában a
  52.           szoftverre  valamilyen  korlátozás vonatkozik: csak 30 napig
  53.           használható,  nem  használható  üzleti  célra  stb. Régebben
  54.           gyakori  volt, mára szerencsére egyre kevésbé van korlátozás
  55.           a  szoftverfunkcióban.  Ma  inkább  shareware emlékeztetôket
  56.           helyeznek  el,  amelyek  lassítják  a szoftver betöltôdését,
  57.           esetleg  kilépését.  Ezzel  a lépcsôvel ki tudjuk próbálni a
  58.           szoftvert,  hogy  az  megfelel-e  nekünk,  így  nem  veszünk
  59.           zsákbamacskát.  A  második  lépcsôvel  mindezen korlátozások
  60.           megszûnnek,  amikor  regisztráltatjuk  a  szoftvert. Ekkor a
  61.           szerzônek  díjat  fizetünk,  aminek  fejében hasonló jogokat
  62.           kapunk,  mint  egy  kereskedelmi szoftver megvásárlásakor. A
  63.           shareware   koncepció   kiválóan   mûködik,  hiszen  magától
  64.           értetôdô,   hogy   a   programozó   akkor   fogja   termékét
  65.           továbbfejleszteni,  ha  annak sikere van. És hogy ez a siker
  66.           nem  feltétlenül  pénzbeli: sok olyan szoftver van, aminél a
  67.           regisztrálás  egy levelezôlap elküldésével történik. Ezt már
  68.           nem is shareware-nek, hanem cardware-nek hívják.
  69.  
  70.           Létezik  még két hagyományos kategória, amelyek meglehetôsen
  71.           ritkák  voltak, de manapság egyre több van belôlük: freeware
  72.           és   public   domain.   Mindkettô   teljességgel   ingyenes,
  73.           szabadon    terjeszthetô.    Egy   óriási   különbség   van:
  74.           freeware-nek   azt   szokták   mondani,   amit   nem   lehet
  75.           módosítani.   Public   domain  (köztulajdonú)  szoftvereknek
  76.           általában   a   forráskódjához  is  hozzá  lehet  férni,  és
  77.           módosítani   is   lehet   ezeket.  Az  ilyen  programok  nem
  78.           copyrightos termékek.
  79.  
  80.  
  81.                               @VAz új koncepció@N
  82.  
  83.           A  GPL alatt kiadott szoftverekre a már említett ingyenesség
  84.           érvényes,  hasonlóan  ahhoz, amit egy shareware program elsô
  85.           lépcsôjéért   fizetünk.   A   második  lépcsô  itt  teljesen
  86.           elmarad.   Azonban   a   GPL  igencsak  különös  jogokat  és
  87.           korlátozásokat  ad.  Ezeket a GPL 2. kiadásából fordítottam,
  88.           és  tettem  hozzá  saját  megjegyzéseimet.  Ezen  cikk egyik
  89.           része  @Ksem@N  a  GPL  hiteles  fordítása,  és  semmilyen  jogi
  90.           vonatkozásban nem használható fel.
  91.  
  92.           Akinek   továbbadjuk,   annak   ugyanolyan   jogokkal   kell
  93.           rendelkeznie,  mint  nekünk.  Azonban  nem vagyunk felelôsek
  94.           azért, hogy aki megkapta, az ezeket a jogokat be is tartja.
  95.  
  96.           A  szoftvert  csak  úgy  adható  tovább,  ha  vele  adjuk  a
  97.           forráskódot,  vagy  hozzáférési  lehetôséget  adunk erre! Ha
  98.           nem  adjuk  eleve  a  szoftverrel  a  forráskódot, akkor egy
  99.           legalább  három  éven  át  érvényes  ajánlatot kell tennünk,
  100.           hogy  készek  vagyunk  átadni  a  forrást  géppel  olvasható
  101.           formában a másolat fizikai elôállításánal nem drágábban.
  102.  
  103.           A  szerzô  védelmében  ki  kell  jelenteni,  hogy  semmiféle
  104.           garancia   nem   érvényes   a   szoftverre.  Ezt  a  program
  105.           forráskódjában,  dokumentációjában  is  jelezni  kell.  Ha a
  106.           program  interaktívan dolgozik, akkor az indulásakor szintén
  107.           köteles  erre  figyelmeztetni.  Erre  a jelzésre a következô
  108.           példát  adja  a  GPL:  ""Ezt  a  programot  annak reményében
  109.           terjesztjük,  hogy  hasznos  lesz,  de  mindenfajta garancia
  110.           nélkül.  Ideértve  azt  is,  hogy meg fog felelni valamilyen
  111.           célnak,  vagy hogy piacképes lesz." Jogunkban áll ingyenesen
  112.           vagy plusz pénzért valamilyen garanciát vállalni.
  113.  
  114.           A  programot  bárki megváltoztathatja, de ezt a változtatást
  115.           világosan  jelezni  kell, hogy ki és mit módosított benne. A
  116.           változtatott    programoknak    ugyanilyen    jogokat   kell
  117.           hordozniuk  -- így a GPL védelme alá helyezett programok nem
  118.           használhatók  kereskedelmi  termék  létrehozására. Ez szinte
  119.           természetes  --  ha  valaki  nem  fizet egy termékért, akkor
  120.           annak  átdolgozásáért  logikusan nem kérhet pénzt. Problémák
  121.           természetesen  felmerülhetnek:  például  ha  csak egy rutint
  122.           emelek   át   a   másik  programjából,  mennyire  számít  ez
  123.           változtatott  programnak.  Ilyen  kérdésekre  a  GNU  Public
  124.           Library  Licence  válaszol,  amelyre  e  cikk keretében hely
  125.           szûke miatt nem térhetünk ki.
  126.  
  127.           Nem  vagyunk  köteles  elfogadni  ezt  a licenct, hiszen nem
  128.           írtuk  alá  -- azonban semmilyen más legális mód nincs arra,
  129.           hogy  módosítsuk  vagy terjesszük a szoftvert. Gyakorlatilag
  130.           csak így lehet betartatni ezeket a feltételeket.
  131.  
  132.           Nem  szabad  megfeledkezni arról, hogy a GPL alatt megjelent
  133.           termékek    nem   köztulajdonúak   (lsd.   fentebb),   hanem
  134.           copyrightos   termékek.   (A  szerzô  azonban  --  mint  már
  135.           említettem   --   bizonyos   jogokat   ad   a   szoftverével
  136.           kapcsolatban.)  A  GNU copyright azonban annyira más, mint a
  137.           copyright  törvény,  hogy  inkább  GNU  copyleft-nek szokták
  138.           emlegetni.  Ha  egy  szabadalmi  védelem  vagy  egy bírósági
  139.           döntés    miatt   más   feltételek   között   kényszerülnénk
  140.           továbbadni   a   szoftvert,   az   nem   ment   fel  az  itt
  141.           megfogalmazott  kötelesség  alól.  Ha  nem tudunk mind a két
  142.           feltételnek   megfelelni,   akkor   nem   terjeszthetjük   a
  143.           szoftvert.   Ha   például   részesedést   (royalty)  kellene
  144.           fizetnünk  minden  egyes  szoftver  után,  amit továbbadunk,
  145.           akkor  az  egyetlen olyan megoldás, ami ezt is és a GPL-t is
  146.           teljesíti,  az, hogy egyáltalán nem terjesztjük a programot.
  147.           Ezek  a kikötések természetesek, hiszen mindenkit -- nemcsak
  148.           egy   szabadszoftver   íróját   --   fenyegeti   a  rengeteg
  149.           look-and-feel  copyright,  szabadalom  stb.  A look-and-feel
  150.           copyright  nagyon durva és erôsen vitatott dolog: a szoftver
  151.           megjelenését, hangulatát védi le.
  152.  
  153.  
  154.                                @VA GNU haszna@N
  155.  
  156.           Miért jó egy  programozónak, ha GPL  alatt adja ki  a mûvét?
  157.           Hiszen ebbôl  közvetlenül nagyobb  mennyiségû jövedelme  nem
  158.           származhat.   Egy  jól  sikerült,  GPL  alatt kiadott termék
  159.           azonban olyan önreklámot  tud biztosítani, mit  szinte semmi
  160.           más.   És  nem  csak  pénz  van  a  világon.   A GNU eredeti
  161.           kiáltványából idézek:   ""ùgy érzem,  azt a  programot,  ami
  162.           nekem   tetszik,   meg   kell   osztanom   másokkal.   Ezzel
  163.           ellentétben a  szoftver eladók  az ++oszd  meg és uralkodj++
  164.           elvet  vallják."  S  miért  csatlakoznak más programozók is?
  165.           Szintén ebbôl  a kiáltványból  idézve:   ""Sok programozónak
  166.           nagyon nem tetszik  a rendszerprogramok kereskedelmi  volta.
  167.           Lehet,   hogy   több   pénzt   hoz   nekik,   de   általában
  168.           ellenségeskedést szít a  programozók között a  bajtársiasság
  169.           helyett. A barátság  alaptörvénye a programok  megosztása. A
  170.           marketing   manapság    tipikusan   arra    irányul,    hogy
  171.           elidegenítse   egymástól   a   programozókat.    A  szoftver
  172.           vásárlójának   választania    kell   a    barátság   és    a
  173.           törvénytisztelet között.   Természetesen sokan azt  mondják,
  174.           hogy a barátság a fontosabb."
  175.  
  176.  
  177.                              @VA megvalósult GNU@N
  178.  
  179.           Ez  után marad egy kérdés: mi az a GNU? A GNU nem Unix -- ez
  180.           ennek  a  betûszónak a kissé furcsa, rekurzív definíciója. A
  181.           GNU  projekt  azért  jött létre, hogy egy Unix-kompatibilis,
  182.           ámde   ingyenes  operációs  rendszert  hozzon  létre.  Ebbôl
  183.           rengeteg    utility,   egy   kiváló   editor,   egy   teljes
  184.           fejlesztôkörnyezet  -- fordító, debugger etc. -- készen van.
  185.           A  fordítón kívül a unixos szövegfeldolgozó utilityket adták
  186.           ki,  valamint  egy Unix shell is készen van. Ez az ôs Bourne
  187.           shell továbbfejlesztése, a Bourne Again Shell.
  188.  
  189.           A  fejlesztôkörnyezetéhez  jár  egy  editor,  a  sokak által
  190.           nagyon  szeretett  --  és  mások  által  utált  -- Emacs. Ez
  191.           mindenre   képes   --   már   ha   valaki  képes  ônagyságát
  192.           megtanulni.  Lisp nyelven programozható ez az editor, már ha
  193.           lenne  valami,  amit  még nem tudna. Ez az editor ugyanis --
  194.           megfelelô,  alája  írt  programokkal -- ellátja egy levelezô
  195.           és  egy  hírolvasó  program  feladát.  Emelett  még  egy IDE
  196.           (Integrated Development Editor) is.
  197.  
  198.           Szinte  már  csak  maga  az operációs rendszer hiányzik. Aki
  199.           hallott  a Linuxról -- a CHIP-ben többször volt szó róla --,
  200.           csodálkozhat,  hogy  miért  nem  ez  az?  Bár a Linux is GPL
  201.           alatt  kiadott  szoftver,  messze nem felel meg annak, ami a
  202.           GNU  projekt  célja.  Olyan  operációs rendszeren dolgoznak,
  203.           amelynek  minden  darabja  a  felhasználó által lecserélhetô
  204.           lesz.  A  Mach  mikrokernel  biztosítja a gépfüggetlenséget.
  205.           Erre  tehetô  egy Unix szerver -- ez monolitikus, a darabjai
  206.           nehezen  cserélhetôk. A Hurd -- a GNU operációs rendszere --
  207.           azonban   eleve  szétdarabolja  ezt  sok  kisebb  szerverre,
  208.           amelyeket  mindenki  lecserélhet.  Sajnos  erre a rendszerre
  209.           még várnunk kell.
  210.  
  211.           De   a   GPL,   amely  szinte  csak  mellékterméke  ennek  a
  212.           projektnek,  nagyon  nagyot  változtatott a szoftvervilágon.
  213.           Naponta  születnek  olyan  termékek, amelyeket a szerzôjük a
  214.           GPL  alá  helyez. És ezek gyakran rendkívül hasznos darabok:
  215.           például  ilyen  az elsô, olyan partíciókat készítô szoftver,
  216.           ami  nem  törli  az  adatokat egy megváltoztatott partíción.
  217.           Létezik  már  DOS alá is a GNU C/C++, ami sok-sok különleges
  218.           szolgáltatást  kínál:  a  32  bit-es  extendert,  amely  128
  219.           Mbyte-nyi  virtuális  memóriát kezel a winchesteren, az SVGA
  220.           könyvtárakat,  a  jó  debuggereket  -- ""természetesen" mind
  221.           forráskóddal.
  222.  
  223.           Kíváncsian   várjuk  mind  a  Hurdot,  mind  a  szoftverpiac
  224.           további átalakulását.
  225.  
  226.           @KNégyesi Károly@N